A KOCKÁZATOK KOMMUNIKÁCIÓJA
Miért kell kommunikálni a kockázatokat?
A kockázatok kommunikálása és ezáltal a figyelem felhívása az integrált heves esőzési kockázatkezelés fontos óvintézkedései közé tartozik. Az önkormányzatnak kell a veszélyelemzésekből származó információkat és a kockázat értékelését terjeszteni és tisztázni. Illetve a heves esőzések kockázataira vonatkozó intézkedések lehetőségeit és korlátait is kommunikálni kell. Ha nem kommunikálja a heves esőzések kockázatait, akkor az érintettek nem fogják ismerni őket megfelelően, és ezáltal nem tudnak megfelelően cselekedni vagy nem tudnak kockázat csökkentő intézkedéseket alkalmazni. Valaki lehet, hogy egyáltalán nem is ismeri őket!
Mit kell kommunikálni?
A kockázatok kommunikációjának célja a különböző problémák tudatosítása. Ezért kell pontosan meghatározni a kommunikálni kívánt információkat. Ha a tartalmakat jó példákkal és bevált gyakorlatokkal és sikertörténetekkel kombináljuk, akkor ez motiválni fogja az érintett személyeket és intézményeket a kockázatcsökkentésre és az ösztönzésre. Egyrészt a különböző célcsoportokkal kell tudatosítani a lehetséges veszélyeket és a kockázatokat. Tudni kell, hogy hol vannak problémák és kik az érintettek. Másrészt azt is meg kell mutatni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a kockázatok minimalizálása érdekében, és, hogy milyen kockázatokat nem lehet elkerülni.
Kivel kell beszélni?
A heves esőzés kockázatok több területről érinthetnek sok embert és intézményt. Ezért kell a kockázatok kommunikációját a különböző célcsoportokhoz igazítani. Gondolja át, hogy kiket akar elérni üzeneteivel, és válasszon egy célcsoport-specifikus formátumot, ill. egy célcsoport-specifikus információs közeget. Célcsoportok lehetnek például: magánszemélyek, háztulajdonosok, közigazgatási alkalmazottak (akik nem ismerik a témát), vállalatok, politikusok, gazdák és erdőgazdálkodók. Ne feledje, hogy ezen csoportok különböző módon érintettek, például az idősek és a gyermekek sokkal érzékenyebbek a heves esőzéses kockázatokkal szemben, mint mások.
Mely intézkedések megfelelőek?
Négy tevékenységet különböztetünk meg, amelyekben leírjuk a kockázatok kommunikációjának és a kapcsolatszervezés általános megközelítéseit. Különböző tevékenységeket kell kombinálni a kockázatok kommunikációs stratégiájában vagy egy információs kampányhoz. De tovább kell őket pontosítani a saját kontextusához igazítva. A példákat az alábbi RAINMAN próbatevékenységekben alkalmazott intézkedésekben láthatja.
A vizualizálással hatékonyan lehet kiemelni az érintett személyeket és intézményeket fenyegető veszélyeket.
A térképek jelzik a specifikus veszélyt és kockázatot a területen, és az önkormányzat online portálján is közzé lehet tenni például. A térképek értelmezéséhez szükséges könnyedén érthető utasítások és információk kellenek. Meg kell nevezni egy kapcsolattartó személyt, aki válaszol a kérdésekre. A létező veszélyek és kockázatok ismerete segít a megelőző intézkedések megválasztásában, és elősegíti a megfelelő magatartást heves esőzések esetén. Ha nincs veszély- és kockázat térkép, akkor más intézkedéseket kell mérlegelni, például kapcsolatba kell lépni az érintett személyekkel és intézményekkel.
Ráadásul számos más módon is fel lehet hívnia figyelmet a helyszíni specifikus kockázati helyzetre, például az elmúlt heves esőzések által sújtott helyekre kihelyezett táblákkal vagy oda, ahol már tettek intézkedéseket.
További információkat az „ÉRTÉKELÉS és TÉRKÉPEZÉS” eszközében talál.
A könnyedén érthető és elérhető információ igen fontos az árvíz kockázatának tudatosításában és a magán kezdeményezésű kockázatcsökkentés alkalmazásának elősegítésében.
Az információk írásos anyagok formájában is közzé tehető, például nyomtatott termékekben (kézikönyvek, útmutatók, brosúrák, poszterek) vagy online platformokon. A termékeket a tartalmuk szerint kell megkülönböztetni és a specifikus célcsoportokhoz kell igazítani, pl. állampolgárok, háztulajdonosok, vállalatok, erdészet, mezőgazdaság, stb. Számos szerző dolgozott már ki több magas minőségű információs anyagot. Ezért kell ellenőrizni a meglévő termékek használatát.
Az információhoz való könnyű hozzáférést garantálni kell, pl. egy központi platformon vagy helyen. Emellett kapcsolatszervezéssel és médiamunkával kell támogatni az információ terjesztését.
A heves esőzés kockázatkezelésével kapcsolatos tudás növelése érdekében különböző interaktív eseményeket és együttműködési lehetőségeket lehet szervezni a specifikus célcsoporttól függően.
A specifikus célcsoportoknak szóló interaktív események célja lehet az egyoldalú információcsere, kétoldalú információcsere vagy akár valódi részvétel is, amikor a célcsoportok aktívan részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban. Ezek az események lehetnek kiállítások, információs események, workshopok, tréningek vagy egyéni konzultációs szolgáltatások, melyek célja egyaránt a szükséges információk átadása, új kompetenciák kifejlesztése és jobban informált döntéshozatal elősegítése a heves esőzés kockázatainak csökkentése érdekében.
Egy esemény vagy egy együttműködési folyamat koncentrálhat például a térképezési tevékenységekre és annak eredményeire, a lehetséges kockázatcsökkentési intézkedések azonosítására és a jól bevált gyakorlati példák magyarázatára is. Ráadásul az események során kapcsolatokat lehet kiépíteni, és tanulni is lehet egymástól. A heves esőzési kockázatok specifikus tartalmait be lehet integrálni létező és jól ismert eseményekbe vagy formátumukba vagy más témákkal is lehet őket kombinálni.
Az interaktív események és az együttműködési formák változók, lehet akár több szár résztvevő egy nagy eseményen, de akár egy résztvevőről is beszélhetünk az egyéni konzultációs szolgáltatások esetén.
A kockázatok oktatásban történő kommunikációja segít megismerni és tudatosítani a kockázatokat a jövőben. A fiatalabb generációk különösen fontos szerepet játszanak a heves esőzésáltali kockázatok kezelésében a jövőben. Ráadásul már ma is ki vannak téve a veszélyeknek.
Ajánlások a kockázat sikeres kommunikációjához
MIT TEGYEN:
- A tudatosság fenntartása érdekében fontos a folyamatos kommunikáció az egyes események között.
- Legyen innovatív! Válasszon innovatív tájékoztatási formákat, és az adatokat tálalja érdekes módon.
- Gondoljon arra, hogy a különböző célcsoportoknál milyen vélemény- formálók tud, és hogy kit vonhatna be tevékenységeibe.
- Az információkat irányítsa konkrét címzettekhez és célcsoportokhoz!
- Fordítson figyelmet az egyértelmű tájékoztatás biztosítására! Használjon közérthető, a célcsoportnak megfelelő nyelvezetet. Az egyszerű érthetőség különösen akkor fontos, ha a célcsoport nem ismeri a témakört.
- Fejezze ki, hogy Ön támogatja az érintett célcsoportot a tájékoztatással!
- Mutassa meg, mit lehet tenni a kockázatok csökkentéséért és ösztönözzön az intézkedések végrehajtására! Bevált és konkrét gyakorlati példákkal szemléltesse a heves esőzések kockázatainak kezelésére szolgáló lehetőségeket.
- Mutasson rá a bizonytalanságokra!
- Kapcsolja össze a közvélemény heves esőzésekről történő tájékoztatását más releváns témakörökkel, például az árvízkockázat-kezeléssel.
- Kombinálja a különböző kommunikációs intézkedéseket és dolgozzon ki kommunikációs stratégiát.
- Kövesse nyomon és értékelje a megtett intézkedéseket, hogy a jövőben tovább fejleszthesse azokat.
MIT NE TEGYEN:
- Ne feledje: Heves esőzés bárhol előfordulhat és csak rövid idő áll rendelkezésre a figyelmeztetéshez!
- Ne keltsen félelmet, de tegye világossá, hogy valós veszélyről van szó.
- Ne feledkezzen meg a célközönségről: a nyelvezetet hozzájuk igazítsa!
- Ne terhelje túl célcsoportjait kérésekkel, mert az korlátozza a részvétel iránti hajlandóságukat.
- Ne válasszon túl széles témakört kommunikációs tevékenységéhez, és ne zsúfoljon túl sok témakört egy tevékenységbe.
Hol található még információ?
A heves esőzés általi kockázatkezelésről szóló sikeres kommunikáció megtervezésére állnak már rendelkezésre irányelvek és vázlatok bizonyos országokban, melyek segíthetik munkáját a kockázatokról szóló kommunikáció megtervezésében.
A kockázatok kommunikációjának problémájával foglalkozó irányelvek Ausztriából:
- Osztrák Szövetségi Minisztérium – Mezőgazdaság, Régiók és Turizmus: Hochwasserriskiomanagement in Österreich. Ziele – Maßnahmen – Beispiele [pdf; 7.0 MB] – Az árvíz kockázatkezelésének eszközeiről és felelősségi köreiről szóló osztrák prospektus gyakorlati példákkal. A 4. fejezet a kockázatok kommunikációjának témájáról az általános ajánlásokat.
- Prutsch, A., Glas, N., Grothmann, T., Wirth, V., Dreiseitl-Wanschura, B., Gartlacher, S., Lorenz, F. & Gerlich, W. (2014): Klimawandel findet statt. Anpassung ist nötig. Ein Leitfaden zur erfolgreichen Kommunikation. Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség, Bécs [pdf; 8.9 MB] – A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló kommunikáció általános irányelvei, megközelítése, tartalmai, célcsoportjai és lehetséges eszközei példákkal szintén Ausztriából.
- Osztrák Szövetségi Minisztérium – Mezőgazdaság, Régiók és Turizmus: Az árvíz általi veszélyekhez kapcsolódó tudatosságot növelő weboldal további információkkal (csak német nyelven) [Hozzáférés: 20/04/2020; honlap]
A kockázatok kommunikációjának problémájával foglalkozó irányelvek Csehországból:
- CO DĚLAT PŘI POVODNÍCH ? [pdf; 9,4 MB] – Ez a honlap árvíz esetén nyújt támogatást, különösen a Csehországban lévő kisebb önkormányzatoknak; Ez egy önkormányzatoknak szóló gyakorlati információkat tartalmazó prospektus, melynek célja a tudatosság növelése és 3 fő fejezetből áll: 1. MEGELŐZÉS ÉS FELKÉSZÜLTSÉG, 2. AZ ÁRVÍZRE VALÓ REAKCIÓ, 3. A TERÜLET VISSZAÁLLÍTÁSA AZ ÁRVÍZ UTÁN.
- BAJBA JUTOTT EMBEREK Csehország: ŽIJEME V ZÁPLAVOVÉM ÚZEMÍ [4 MB] – A Cseh Köztársaságban történt összes árvíztípustól sújtott emberektől származó utasításokat tartalmazó publikáció.
- JAK PRŠOTEK DEŠŤOVÉ KAPKY ZACHRÁNIL [pdf; 10 MB] – Ez a publikáció mesék formájában szeretné informálni az esőzések problémáiban érintett legfiatalabbakat.
A kockázatok kommunikációjának problémájával foglalkozó irányelvek Horvátországból:
- FRISCO1 (Flood RIsk Slovenia-Croatia Operations 1): “Cross Border Harmonized Slovenian-Croatian Flood Risk Reduction – Strategic Project 1 – Non-Structural Measures”. Ezen stratégiai projekt célja az árvíz általi kockázatok csökkentése a Dragonja-, Kulpa/Kolpa-, Sutla/Sotla-folyók és a Bregana-patak határokat átszelő medencéjében, illetve a Dráva- és a Mura-folyó határokat átszelő medencéjének részein az INTERREG VA Slovenia Határmenti Együttműködési Programok keretében – Horvátország 2014-2020. A „kommunikációs” munkacsomag a lakosság tudatosságát javító tevékenységeket is tartalmaz.
A kockázatok kommunikációjának problémájával foglalkozó irányelvek Lengyelországból:
- Nemzeti Biztonsági Központ: poradnik_powodz1 [pdf; 768KB] – A Nemzeti Biztonsági Központ által készített útmutató, amely információkat és tanácsokat tartalmaz az árvíz általi veszélyekkel kapcsolatban ide értve a heves esőzések által okozott fenyegetéseket is.
- Város az esőben: Miastowdeszczu-broszura [pdf; 2.91MB] – A ‘Információs és riasztási rendszerek kifejlesztése veszélyek, különösen árvíz általi veszélyek esetére Gdańsk és Sopot városa számára’ projekt információs prospektusa. A projekt célja egy olyan modern, egységes és teljesen digitális riasztási rendszer kiépítése egy hidrológiai ellenőrzőrendszerrel és atmoszférikus csapadékellenőrző rendszerrel együtt, amely a lehető legtöbb lakos számára képes hatékony információt nyújtani az árvíz általi kockázatokról. A projekt honlapja: http://www.miastowdeszczu.pl/#miasto-w-deszczu.
A kockázatok kommunikációjának problémájával foglalkozó irányelvek Németországból:
- Vízügyi Szövetségi/Állami Munkacsoport (LAWA) (2018): LAWA-Strategie für ein effektives Starkregenrisikomanagement [pdf; 1.8 MB] – Ez az útmutató a heves esőzések kockázatkezelésére vonatkozó általános irányelveket tekinti át, illetve cselekvési javaslatokat és opciókat tartalmaz minden szinten a helyi hatóságoktól származó gyakorlati példákkal. A helyhatóság szintjén zajló kockázatok kommunikációjának témájával az „Információ és tudás kommunikálása” című fejezet foglalkozik.
- Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (2018): Vorsorge gegen Starkregenereignisse und Maßnahmen zur wassersensiblen Stadtentwicklung – Analyse des Standes der Starkregenvorsorge in Deutschland und Ableitung zukünftigen Handlungsbedarfs. Abschlussbericht [pdf; 5.9 MB] – A Németországban meghozott heves esőzések elleni óvintézkedések jelenlegi állapotára alapozva ez az irányelv olyan intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek a kockázatok kommunikációjának problémáját is magukba foglalják (lásd 5.2. fejezet).
- Association of Engineers for Water Management, Waste Management and Cultural Construction (BWK) e. V. (Ed.) (2013): Starkregen und urbane Sturzfluten – Praxisleitfaden zur Überflutungsvorsorge. BWK-Fachinformation 1/2013 [pdf; 3.3 MB] – Ez az útmutató az árvíz megelőzéséről szól önkormányzati szinten, és az önkormányzatok számára tartalmaz javaslatokat a kockázatok kommunikációja témájában, illetve kapcsolódó irányadó kérdéseket (lásd 5. fejezet).
- Bremen-Oldenburg városi régió (2016): Leitfaden zur Starkregenvorsorge. Ein Nachschlagewerk für Kommunen der Metropolregion Nordwest [pdf; 9.3 MB] – Egy gyakorlati útmutató az árvíz megelőzésére különösen az Északnyugati Városi Régióban a kockázatok kommunikációja és kapcsolatszervezés témájában a 6. fejezetben.
Különböző országokból összegyűjtött irányelvek angol nyelven:
- Osztrák Szövetségi Minisztérium – Fenntarthatóság és Turizmus (2018): Árvíz Általi Kockázatkezelés Ausztriában. Célok – Intézkedések – Bevált gyakorlat [pdf; 7,0 MB] – Az árvíz kockázatkezelésének eszközeiről és felelősségi köreiről szóló osztrák prospektus gyakorlati példákkal. A 4. fejezet általános ajánlásokkal szolgál a kockázatok kommunikációjának témájában.
- Kormányhivatal (2011): A kockázati útmutatás kommunikációja [pdf; 4.0 MB] – Az Egyesült Királyság kormányzatának ezen útmutatója egy hét lépéses általános eszköztárat ad a kockázatkezelés kommunikációs stratégiájának megtervezésére.
- Környezetvédelmi Ügynökség (2015): Nyilvános párbeszédek az árvíz kockázatainak kommunikációjáról [pdf; 2.8 MB] – Ez egy beszámoló az árvíz kockázatainak kommunikálásával kapcsolatos ismeretek általános állapotának összefoglalása formájában ide értve az angliai és walesi technikákat és problémákat.
- Helyi Önkormányzatok Szövetsége (2015): Hogyan kell kommunikálni extrém időjárás esetén [pdf; 0,4 MB] – ez az útmutató segít a kommunikációs stratégia kidolgozásában az Egyesült Királyságban, valamint bevált gyakorlatok esettanulmányait mutatja be az Egyesült Királyságból.
- Európai Bizottság (2007): Hogyan Adjuk Át Megfelelően Az Árvízzel Kapcsolatos Információkat A Nagyközönségnek [pdf; 6,0 MB] – Az árvízzel kapcsolatos információk nagyközönség felé történő kommunikációjának jelenlegi gyakorlatainak és eszközeinek áttekintése, és több európai országból vett példák az eszközökre.
- TU Dortmund (Ed.) (2011): Kommunikációs folyamatok és a polgárok bevonásának tervezése és kivitelezése az árvíz általi kockázatkezelésben. Eljárási irányelvek és módszertani eszköztár [pdf; 5,76 MB] – A kézikönyv helyi és regionális közigazgatási egységeket és vízügyi hatóságokat támogat a kommunikációs és együttműködési folyamatok megtervezésében.
TÖRTÉNETEINK
Vonjon be diákokat!
„A RAINMAN projektben az egyik prioritásunk olyan kockázatok kommunikációjára irányuló intézkedéseket tartalmazó anyagok kidolgozása, amelyek az oktatásban is alkalmazhatók. A RAINMAN projekt partnerei számos anyagot dolgoztak ki a tanárok és diákok számára, melyeket a csapat és én már gyakorlatban teszteltük. A mi szempontunkból nagyon fontos, hogy a fiatalabb generáció is ismerje a heves esőzések általi kockázatokat, és korán megtanulják a kockázatkezelés elemeit. Így tudjuk segíteni a heves esőzések általi kockázatok kezelésének javítását a jövőben, és azt, hogy fenntartható módon tudatosítsuk mindezt a lakossággal. " (Dr.eng. Mariusz Adynkiewicz-Piragas, Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet, Nemzeti Kutatóintézet, Lengyelország)
Lépjen kapcsolatba a helyiekkel!
„A RAINMAN projektmunka és a próbáink során jöttünk rá, hogy milyen fontos, hogy kapcsolatba lépjünk a helyiekkel és az intézményekkel. Egyértelmű lett, hogy több háztulajdonosnak van tapasztalata árvízben, és már tett intézkedéseket a heves esőzés általi kockázatok csökkentésére, de persze az is, hogy még rengeteg a teendő. További háztulajdonosokat akartunk arra motiválni, hogy tegyenek intézkedéseket. Ezért kezdeményeztünk például elektronikus együttműködést a háztulajdonosoknak, melyben megoszthatták velünk az árvízben szerzett tapasztalataikat. Azonban láttuk, hogy nem könnyű arra bíztatni az embereket, hogy online osszák meg tudásukat.” (Dr. Sabine Scharfe, Szászországi Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Geológiai Állami Hivatal, Németország)