Történeteink TISZAKÉCSKÉRŐL és KUNHEGYESRŐL, MAGYARORSZÁG

Az átlagos éves csapadékmennyiség rendkívül nagy területi és időbeli különbségeket mutat Magyarországon a három éghajlati hatás miatt (kontinentális, óceáni, mediterrán). Ezen feltételek miatt a csapadék jelentős része elveszik a felületi lefolyás, beszivárgás és párolgás miatt, de főleg az alföldi régiókban okoz súlyos problémákat és károkat a belvíz a mezőgazdasági területeken a topográfiai feltételek miatt (a „medence alja” karakter). A belvíz az átmeneti árvíz egy formája, amely sík vidéken jelentkezik extrém csapadék, hirtelen hóolvadás vagy magas talajvíz miatt, amely a felszínen is megjelenhet (úgynevezett belvíz vagy talajvíz feltörés). A belvíz által okozott károsodás körülbelül 1,8 millió hektáron is megjelenhet, melynek 60%-a Magyarország szántóföldjein található.

HELYSZÍNEK

ÁTTEKINTÉS

Tevékenységek:

  • Értékelés és térképezés
  • Kockázat kommunikációja
  • Kockázatcsökkentési intézkedések

Földhasználat:

  • városi, vidéki, mezőgazdasági

Talaj domborzat / terep:

  • síkság

TISZAKÉCSKE

Tiszakécske Bács-Kiskun megyében található a Közép-Tisza területén 30 km-re a Közép-Tiszai Vízügyi Főigazgatóság székhelyétől. Tiszakécske a Tisza jobb partján fekszik. Tiszakécske területe megközelítőleg 133 km². Egy régi folyókanyarulat található Tiszakécskénél.

Tiszakécske térségében esőzéses és folyami árvizek is előfordulhatnak. Esőzéses árvizek szinte minden évben előfordulhatnak ezen a területen. Az esőzéses árvizek a hosszú időtartamuk miatt okoznak károkat (néha 30 napnál is hosszabbak) a településeken és a síkságon elterülő szántóföldeken.

Tiszakécske környékén a legtöbb esőzéses árvíz tél végén, kora tavasszal jelentkezik általában egyidőben a Tisza folyami árvízével. A heves esőzések mellett a felázott vagy fagyott talajra érkező jelentős csapadék vagy gyors hóolvadás is árvizet okozhat a térségben. Az esőzéses árvizek meglehetősen ritkák tavasz végén vagy nyár elején.

Értékelés és térképezés:

A módszertani háttér és az eredmények leírása

A teljes összefüggés lemodellezéséhez az előrejelzési változókról szóló megfelelő és elérhető térbeli információkat összegyűjtöttük, amelyek megfelelően reprezentálják a befolyásoló tényezőket. A kiválasztott befolyásoló tényezők: a hidrometeorológiai Hatás, a Domborzati Hatás, a Talajhatás, a geológiai Hatás, a talajvíz Hatás és a földhasználati Hatás.

Többszörös Lineáris Regresszió Elemzést (MLRA) használtunk a kiválasztott befolyásoló tényezők árvízre gyakorolt együttes hatásának modellezésére. Az MLRA csak részben ad magyarázatot a belvíz eloszlásának térbeli változására (mintájára). Az MLRA maradékának krigelése stochasztikus alkotóelemet ad ki. A krigeléshez ismerni kell a térbeli auto-korrelációt, amelyet a térben előrejelzendő változó félvariogramja állapítja meg, amely esetünkben az MLRA maradék. Egy exponenciális félvariogram modellt illesztettek a kísérleti félvariogramba, amelyet aztán arra használtak, hogy kiszámítsák a krigelési súlyokat a térbeli interpolációban. A regressziós és interpolációs eredmények egymásra illesztésével megkaptuk az árvízi veszély teljes Regressziós Krigelését.

Kockázat csökkentő intézkedések:

Tiszakécske vízgazdálkodási terve a RAINMAN projekt keretében készült el. A gazdálkodási terv célja a földrajzi feltételek, a hidrográfia, a település fenyegetettségének és kockázatainak értelmezése, illetve a belvíz és az árvizek elleni védelmi intézkedések és a megelőzés leírása. A gazdálkodási terv öt fő fejezetből áll.

  1. A gazdálkodási terv alapvető részei

Ez a fejezet tartalmazza Tiszakécske általános bevezetését, a vízgyűjtő terület jellemzését, az esőzéses árvizek általi sérülékenységet és az elérhető védelmi intézkedések lehetőségeit.

  1. A védelmi szintek szabályai

Ez a fejezet specifikálja az esőzéses és folyami árvízi riasztás különböző szintjeire vonatkozó védelmi intézkedéseket.

  1. A tanács védelmi szervezetének feladatai

Ebben a fejezetben találja a védelmi szervezet felépítésének részleteit

  1. Műveleti program

Alapvető információk találhatók itt a polgármester felelősségi köreiről, a védelmi intézkedésekről, a megelőzésről és az utángondozásról.

  1. A védelmi időszak feladatai

Ebben a részben találja a megelőző intézkedéseket és a karbantartási feladatokat a fejlesztések elosztásával együtt.

A 6. és a 7. fejezet tartalmazza a csatornarendszer profiljainak függelékeit, az elérhető források (emberek, gépek, anyagok és berendezések) elérhetőségének részleteit és a védelmi időszak dokumentációjának sablonjait.

A kockázatok kommunikációja:

A RAINMAN projekt féléves konferenciáját 2019. március 20.-án tartották Tiszakécskén. A konferencia fő célja a projekt megvalósításának és a fő eredmények áttekintése volt széles nyilvánosság előtt a döntéshozók és érintett érdekcsoportok jelenlétében. Több szakértői csoport tagja is részt vett a konferencián, például vízgazdálkodási, közigazgatási és természetvédelmi szakértők. Külsős szakértők és a RAINMAN partnerei a heves esőzések kockázatkezelésének különféle szempontjait mutatták be, amelynek célja a heves esőzések negatív hatásainak csökkentése volt. Az előadások központi témái a magyar megközelítések és az alföldi területeken szerzett tapasztalatok voltak.

BÖNGÉSSZEN A TÖRTÉNETEINK KÖZÖTT

KUNHEGYES

A próbaművelet helyszíne a Közép-Tisza területén található, a Nagykúnság északkeleti részén, körülbelül 50 km-re a Közép-Tiszai Vízügyi Főigazgatóság központjától. Az igazgatóság 4 irodával rendelkezik (Szolnok, Kisköre, Mezőtúr és Karcag). Kunhegyes városának szomszédságában Abádszalók található északon, Kunmadaras és Karcag keleten, Kenderes és Fegyvernek nyugaton és Tiszagyenda északon. Az érintett terület a karcagi iroda hatáskörében fekszik. Belvízi védelmi helyzet esetén ezen terület vezetősége a 10.07-es belvízi védelmi szakasz.

A település esővíz elvezetőrendszerét helyreállították és kijavították 2015-ben. Ez a vízgyűjtő terület 3 mellékmedencét tartalmaz, ebből kettő vize a Villogó-csatornába megy, a harmadiké pedig a Kakat-csatornába. A település lakossága 8506 volt 2007-ben és 9033 2012-ben.

A tározó terület kapacitása majdnem 11000 m³, hossza 550 méter, a legalacsonyabb szinte pedig 82,45 m (a Balti-tenger felett). Ez azt jelenti, hogy a tározó területen lévő víz 2 méter mély is lehet. A tározó két szerkezettel rendelkezik, amelyekkel a vízszint szabályozható. Az eljárás a következő: az árvíz (belvíz) a területre kerül a vízszintszabályozó szerkezetek segítségével, az árvíz elvezetése után a tárolt víz a fő csatornába vezethető.

A kunhegyesi mellékvízgyűjtő terület standard áramlása 430 l/s. A magyar standardok szerint a városias területek standard csapadékának időtartama 10 perc. Ezen tulajdonság miatt a tározó terület kapacitását 258 m³-rel kellett növelni. A Kakat-csatorna műveleti vízszintje magasabb a vízfelesleg szintjénél az öntözési célok miatt. Ezen tulajdonságok miatt a tározó területet 11000 m³-es kapacitással tervezték.

Ezen létesítmény segítségével a heves esőzések hatásait (vízfelesleg, árvizek) könnyebben lehet csökkenteni, pontosabban és biztonságosabban lehet szabályozni.

Értékelés és térképezés:

A módszertani háttér és az eredmények leírása

A teljes összefüggés lemodellezéséhez az előrejelzési változókról szóló megfelelő és elérhető térbeli információkat összegyűjtöttük, amelyek megfelelően reprezentálják a befolyásoló tényezőket. A kiválasztott befolyásoló tényezők: a hidrometeorológiai Hatás, a Domborzati Hatás, a Talajhatás, a geológiai Hatás, a talajvíz Hatás és a földhasználati Hatás.

Többszörös Lineáris Regresszió Elemzést (MLRA) használtunk a kiválasztott befolyásoló tényezők árvízre gyakorolt együttes hatásának modellezésére. Az MLRA csak részben ad magyarázatot a belvíz eloszlásának térbeli változására (mintájára). Az MLRA maradékának krigelése stochasztikus alkotóelemet ad ki. A krigeléshez ismerni kell a térbeli auto-korrelációt, amelyet a térben előrejelzendő változó félvariogramja állapítja meg, amely esetünkben az MLRA maradék. Egy exponenciális félvariogram modellt illesztettek a kísérleti félvariogramba, amelyet aztán arra használtak, hogy kiszámítsák a krigelési súlyokat a térbeli interpolációban. A regressziós és interpolációs eredmények egymásra illesztésével megkaptuk az árvízi veszély teljes Regressziós Krigelését.

Kockázat csökkentő intézkedések:

A Kakat víztározó a RAINMAN projekt keretében épült.

A víztározó valójában egy melléktározó, ami azt jelenti, hogy a tározó terület párhuzamosan fekszik a fő csatorna mellett. A vízvisszatartási medencét azért hozták létre, hogy a vízgyűjtő területen lezajló heves esőzések negatív hatásait enyhítsék. A kunhegyesi rendszer esővize a Kakat-csatornába folyik. Ezen tározó fő célja annak megakadályozása, hogy víz kifollyon a rendszerből. A külterületeken az illetékes vízgazdálkodási szervezet a felelős a kifolyt víz kezeléséért. Ez azt jelenti, hogy az Igazgatóságnak kell a csatorna szintjét a lehető legalacsonyabb szinten tartani más felhasználási célok (öntözés, visszaállítás) figyelembe vételével.

A tározó terület kapacitása majdnem 11000 m³, hossza 550 méter, a legalacsonyabb szinte pedig 82,45 m (a Balti-tenger felett). Ez azt jelenti, hogy a tározó területen lévő víz 2 méter mély is lehet. A tározó két szerkezettel rendelkezik, amelyekkel a vízszint szabályozható. Az eljárás a következő: az árvíz (belvíz) a területre kerül a vízszintszabályozó szerkezetek segítségével, az árvíz elvezetése után a tárolt víz a fő csatornába vezethető.

A kunhegyesi mellékvízgyűjtő terület standard áramlása 430 l/s. A magyar standardok szerint a városias területek standard csapadékának időtartama 10 perc. Ezen tulajdonság miatt a tározó terület kapacitását 258 m³-rel kellett növelni. A Kakat-csatorna műveleti vízszintje magasabb a vízfelesleg szintjénél az öntözési célok miatt. Ezen tulajdonságok miatt a tározó területet 11000 m³-es kapacitással tervezték.

Ezen létesítmény segítségével a heves esőzések hatásait (vízfelesleg, árvizek) könnyebben lehet csökkenteni, pontosabban és biztonságosabban lehet szabályozni.

BÖNGÉSSZEN A TÖRTÉNETEINK KÖZÖTT

LETÖLTÉS

Alföldi területek térképezésének értékelésére vonatkozó magyar módszer | Magyarul elérhető

Bozán Csaba, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK); Körösparti János, Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI)

A teljes összefüggés lemodellezéséhez az előrejelzési változókról szóló megfelelő és elérhető térbeli információkat összegyűjtöttük, amelyek megfelelően reprezentálják a befolyásoló tényezőket. A kiválasztott befolyásoló tényezők: a hidrometeorológiai Hatás, a Domborzati Hatás, a Talajhatás, a geológiai Hatás, a talajvíz Hatás és a földhasználati Hatás.

Letöltés [doc, 6.7 MB]

A tiszakécskei próbaművelet veszély- és kockázati térképe | Magyarul elérhető

Bozán Csaba, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK); Körösparti János, Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI)

A tiszakécskei terület kockázati- és veszélytérképének kidolgozott elkészítési módját felhasználva.

Letöltés [pdf; 4.15 MB]

A kunhegyesi 10.07 belvízi védelmi szakasz próbaműveletének veszély- és kockázati térképe | Magyarul elérhető

Bozán Csaba, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK); Körösparti János, Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI)

A kunhegyesi 10.07 belvízi védelmi szakasz kockázati- és veszélytérképének kidolgozott elkészítési módját felhasználva.

Letöltés [pdf; 4.73 MB]

A belvíz általi károk és a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő települések tájrendezési tervezésének minőségi kapcsolatának értékelése | Magyarul elérhető

Gutman József, EX! Épitésziroda Kft.

A belvíz általi károk és a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő települések tájrendezési tervezésének minőségi kapcsolatának értékelése.

Letöltés [pdf, 14.9 MB]