Történeteink FELSŐ-AUSZTRIÁBÓL, AUSZTRIA

Picture: Universität Innsbruck / Bundesforschungszentrum für Wald

Az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség, projektpartnerként, és a Felső-Ausztriai Tartományi Kormányhivatal, társult partnerként, csatlakoztak a RAINMAN projekt egy kooperációjához azért, hogy teszteljék és értékeljék a kockázat értékelés és térképezés különböző módszereit, illetve, hogy teszteljék a specifikus mintaterületek különféle lehetséges védelmi intézkedéseinek hatásait. A megközelítéseket, eredményeket és tanulságokat az adminisztratív gyakorlat határozta meg, és naprakész tudományos szakértelem mellett kerültek kidolgozásra.

HELYSZÍN

ÁTTEKINTÉS

Tevékenységek:

  • Értékelés és térképezés
  • Kockázatcsökkentési intézkedések

Földhasználat:

  • vidéki, mezőgazdasági

Talaj domborzat / terep:

  • dombvidéki

Picture: Universität Innsbruck

Közel 12 000 km²-es területével Felső-Ausztria a negyedik legnagyobb osztrák szövetségi tartomány, 1,5 millió lakosával pedig a harmadik legnagyobb tartomány Ausztria teljes lakosságát tekintve. Felső-Ausztriát a Duna szeli át kelet-nyugati irányban; a Dunától északra fekszik a Mühlviertel hegyes és dombos vidéke, a Dunától délre pedig az Alpokalja, illetve még délebbre a mészköves kőzetű Alpok magasodnak.

Az éghajlat főleg közép-európai átmeneti, melyet óceáni és kontinentális hatások jellemeznek. Az átlagos éves csapadék 1 150 mm, de a regionális eltérések nagyok, 800 mm a Cseh-Morva-hegységben, de 1 600 – 1 800 mm az Alpokban.

Felső-Ausztria szinte 50 %-a mezőgazdasági földterület, és közel 40 %-a erdős terület. A tartomány 7 %-át teszik ki a beépített területek és a lakosság több mint 60 %-a lakik olyan külterületi településeken, melyek lakossága max. 7 500 fő.

A nagy földrajzi kiterjedés, az éghajlati feltételek sokszínűsége és a specifikus földhasználat miatt ideális Felső-Ausztria mintaterületként a heves esőzések általi kockázat értékelési módszerek tesztelésére és a tapasztalatokból való tanulásra.

Az éves csapadék kissé több Felső-Ausztriában, mint az 1 020 mm-es osztrák hosszú távú átlag. Az elmúlt tíz évből nyolc évben vagy túl sok vagy túl kevés volt a teljes csapadékmennyiség. A heves esőzések főleg a nyári hónapokban jelentkeznek, pl. 2010 júliusában, 2013 júniusában több mint 280 mm csapadék esett négy nap alatt a déli területeken, és 2014 júliusában 125 mm esett Schärding-ben. 2016 májusában és júliusában a havi csapadék 200 % volt, egyenként a havi középérték 150 %-a. Tavaly pedig (2019) a havi átlag 170 %-a már márciusban lehullott.

A heves esőzések jelentős károkat okoznak főleg a mezőgazdasági földterületeken és a külterületi lakott területeken. Az Osztrák Jégeső Biztosító bejegyzései farmokon, gyümölcsösökben és legelőkön számoltak be heves esőzések általi károkról, pl. 2019 júliusában 1 millió EUR kár keletkezett 2 300 ha területen, 2016 júliusában pedig 1,7 millió EUR kár keletkezett 8 000 ha területen. Az intenzíven művelt földek körül lévő lakott területeken is jelentős károk keletkeztek, pl. Poneggen-ben/Schwertberg-ben 2011 júniusában és 2016 júliusában, amikor 42 mm eső hullott 45 perc alatt, vagy Kraims-ban/Seewalchen-ben, ahol jégeső okozott helyi árvizeket 2016 májusában, vagy Leonding-ban, ahol 50 cm-es árvizet észleltek 2016 júniusában. Ha a teljes szövetségi államot nézzük, akkor a tűzoltók heves esőzés során történő beavatkozásainak száma jelentősen nőtt, a javítási költségek pedig szintén számottevően megemelkedtek. Mindez a heves esőzések kockázatának lehetséges növekedését jelezheti.

Felső-Ausztria regionális kormánya felismerte, hogy a heves esőzések okozta problémákat koordinált megközelítéssel és célzott intézkedésekkel kell kezelni a lehetséges károk hatékony csökkentése és mérsékelése érdekében.

Az elmúlt néhány évben a házak és ingatlanok védelmét és a mezőgazdasági földterületek eróziójának és felszíni lefolyásának csökkentését megcélzó hatékony intézkedéseket tartalmazó belső katalógus került kidolgozásra. Továbbá növelték a jövőbeli lakott területek heves esőzésekkel szembeni ellenállását úgy, hogy szakértői állásfoglalásokat adtak ki a településfejlesztési tervekhez és enyhítő intézkedéseket írtak elő.

A heves esőzések általi felszíni lefolyás szakterülete meglehetősen új nem csak a vezetőség, hanem a műszaki szakemberek számára is. Mivel a heves esőzések általi felszíni lefolyás hidrodinamikai szoftverei még fejlesztés alatt állnak, a RAINMAN korszerű kockázat értékelési módszerei és ezek lehetőségei és korlátozásai járultak hozzá a szilárd szakértői véleményekhez, melyek a vezetőségek heves esőzés általi kockázatkezelési döntései alapjául szolgáltak. Emellett néhány tanulmányt végeztek a felszíni lefolyás keletkezéséről és a technikai kockázat csökkentő intézkedésekről.

Jó Példák és Bevált Gyakorlatok Részben olyan rövid Adatlapokat talál, amelyek az elvégzett tanulmányokból szerzett tapasztalatokat írják le. A Letöltések között teljes műszaki beszámolókat talál.

BÖNGÉSSZEN A TÖRTÉNETEINK KÖZÖTT

LETÖLTÉS

“A Heves esőzések Általi Felszíni Lefolyás Hang-Hidrodinamikus Modellezésének Kézikönyve Műszaki Szakemberek és Kormányzatok számára” | Németül és angolul elérhető

Innsbrucki Egyetem, Hidraulikus Technológiai Részleg; Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség, Felszíni Víz Csoport; Felső-Ausztriai Szövetségi Hivatal, Árvízvédelmi Csoport

Jelen Kézikönyv a műszaki beszámoló (lásd alul) eredményeit foglalja össze, és lényeges javaslatokat nyújt a hidrodinamikai modellezéshez. A célja a hatóságok és a műszaki szakemberek leszerződtetése, illetve a jó minőségű modellezési döntések a magas minőségi tenderkiírások elősegítésére is használhatók.

Letöltés [EN; pdf; 2 MB]

Letöltés [DE; pdf; 2 MB]

Műszaki Beszámoló “Szerkezeti Hatások a Hidrodinamikus Felszíni Lefolyás Modellezésben a Heves Esőzések általi Kockázat Értékelésben Különböző Szoftverek Használatával” | Németül elérhető

Innsbrucki Egyetem, Hidraulikus Technológiai Részleg; Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség, Felszíni Víz Csoport; Felső-Ausztriai Szövetségi Hivatal, Árvízvédelmi Csoport

Jelen műszaki beszámoló különböző szoftvercsomagok hidraulikus modellezési hatásainak korszerű értékelését tartalmazza a schwertberg-i és seewalchen-i példák felhasználásával. Túlnyomórészt a földrajz, épületek, falak, csatornák és felületi érdesség modellezési hatásaival foglalkozik. További példák foglalkoznak a leonding-i heves esőzések által okozott felszíni lefolyásképzés helyszíni gyakorlati tanulmányainak leírásaival és eredményeivel, és példaértékű számítógépes szimuláció tanulmányozza a seewalchen-i felszíni lefolyás műszaki kockázatcsökkentő intézkedéseinek hatásait.
A beszámoló célja, hogy igazolja a szerződő hatóságok és műszaki szakértők véleményét azért, hogy segítse az informált döntéshozatalt a megfelelő modellezés kiválasztásának érdekében és megfelelő minőségű eredmények érdekében.

Letöltés [pdf; 19 MB]

Tanulmány “Az Esőzéses árvizek Kockázatelemzésének Statisztikai Módszereinek Kiértékelése” | Angolul elérhető 

Statisztikai Hivatal, Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyeteme

Felső-Ausztria példája alapján vizsgálja ez a tudományos kutatás a statisztikai módszerek potenciálját a meteorológiai események, talaj- és földhasználati paraméterek és heves esőzések okozta mezőgazdasági károk közti jelentős összefüggések felállítása érdekében. Elsősorban olyan nemzeti vagy regionális kormányzatoknak szól, akik a heves esőzések kockázat értékelésének kifinomult módszerekeit keresik, és demonstrálni tudják az ilyen statisztikai módszerek potenciálját és korlátozásait.

Letöltés [pdf; 3 MB]