Történeteink ZÁGRÁBBÓL és UMAGBÓL, HORVÁTORSZÁG

Az Umaški potok nevű patak medencéje Isztria északnyugati részén fekszik, Umag és Buje városok területén, északon a Dragonja-folyó medencéje, délen pedig a Mirna-folyó medencéje határolja. Az Umaški potok medence felülete kb. 29 km2, míg a hidrológiai medence kissé nagyobb – kb. 40 km2. A medence a domborzat irányát követi (délkelet-északnyugat), és két jellegzetessége van domborzati és hidrogeológiai szempontból: a völgydomborzat folyásiránnyal megegyező része és a folyásiránnyal ellentétes dombvidéki rész. A medence folyásiránnyal ellentétes részét főleg mezők, legelők és erdők borítják. Az erős vegetációnak köszönhetően a lefolyás lassabb a meredek lejtők ellenére is. Pár kisebb település épült ide, a legtöbb a dombtetőkre és emelkedőkre. A völgy nagy része mezőgazdasági szántóföld, melynek beszivárgási kapacitása magasabb, emiatt felszíni lefolyásra csak hosszas esőzések után kerül sor. Városias területek nincsenek; ebben a régióban csak kis települések vannak leszámítva Umag városát, amely egy turistacélpont. A felszíni lefolyások az Umaški potok időszakos áramlásában követhetők.

Hydraulic engineering facilities on the Umaški potok watercourse

Árvíz csak ritkán történik, de akkor kemény következményekkel jár. Ezen mintaterület két fő jellemzője a karszt jelenség, amely Isztria legnagyobb részére jellemző és jelentősen komplexebb lefolyási rendszert eredményez, illetve a tengervízszint fluktuációjának lefolyásra gyakorolt komplex hatása. Mindkét jelenség évek óta napi szinten tapasztalható. A klímaváltozás és az emelkedő tengerszint kontextusából nézve az ilyen területeken különös jelentőséggel bír a esőzéses árvizek problémája.

Flooded areas (2019 flood)

Flood consequences (2019)

Az első és kulcsfontosságú lépés a kockázatelemzésben egy áramlási modell kidolgozása – egy megfelelő domborzati modell kidolgozásából, a releváns esőzések kiválasztásából a feljegyzett beavatkozásokkal való összevetés céljából és a kockázatnak kitett eszközök meghatározásából. Az előkészületeket GIS eszközök alkalmazásával történtek és egy 2D-s áramlás is szimulálásra sor került a HEC-RAS szoftverrel.

Digital elevation model of the Umaški potok basin

Scope of the Umaški potok basin pilot area

A további javítások érdekében, az elkövetkező időszakban ajánlott Horvátország teljes területére kidolgozni LiDAR felméréseket és központilag, szisztematikusan és rendszeresen összegyűjteni a meglévő és tervezett infrastruktúráról, létesítményekről, (változott) földhasználatról, stb. szóló adatokat azért, hogy ezen adatok bármikor frissíthetők, ill. elérhetők legyenek az érintett felek számára. Szintén érdemes folyamatosan és szisztematikusan begyűjteni az árvizekről szóló beszámolókat a hivatalos és önkéntes tűzoltóságoktól és más illetékes intézményektől, egyértelműen meghatározott adatokat begyűjteni, majd az adatbázist megfelelően kell kezelni, hogy időben lehessen intézkedéseket tenni.

A meteorológiai adatok modelljeinek javítását illetően érdemes teljes Horvátország rövid esőzéseit részletesen regionalizálni. Továbbá összefüggést kell találni a mért meteorológiai indikátorok, a helyszíni topográfiai feltételek és az árvizek között, aminek célja, hogy a modell kalibrációjának és a kockázatelemzésnek az alapja legyen. A modell létrehozása és jóváhagyása után karban is kell tartani a modellt minden új projekttel mégpedig úgy, hogy fejlesztik és alkalmazzák a térbeli terveket, amelyeket a létrehozott modellel értékelik.